Jelentős történelmi eseményeinkre immár hagyományosan rendhagyó történelemóra keretében emlékezünk. Tegnap este ismét dr. Hiller István beszélt 1848-ról, a márciusi ifjakról, a forradalmakról, szabadságharcokról a tőle megszokott tágabb értelmezésben.
Mi a forradalom és mi a szabadságharc? A forradalom egy robbanás, a társadalmi emóció gyors lefolyású történése, aminek hamar vége szakad, míg a szabadságharc gyakran évtizedekig elhúzódó fegyveres konfliktus. Az eseményeket érdemes úgy értékelni, hogy ha a forradalom átcsap szabadságharcba, annak mi a következménye, mi a haszna, van-e egyáltalán haszna?
A magyar történelem egyik legsikeresebb, vagy talán az egyetlen sikeres szabadságharca a Bocskai szabadságharc (1604-1606), ami az ország egészére békét hozott. A szabadságharc eredménye volt a kétkamarás országgyűlés bevezetése, ami egészen 1944-ig fennálló rendszer volt.
A Rákóczi szabadságharc (1703-1711) a magyar történelem leghosszabb ideig tartó szabadságharca, ami a majtényi síkon fegyverletétellel ért véget. Rákóczi akkor nem volt az országban, Lengyelországban volt azzal a nem titkolt szándékkal, hogy segítséget kérjen, amit végül is nem sikerült elérnie, de az országba már nem jött vissza, Párizsba ment, majd onnan Rodostóba, ahol élete végéig élt leghűségesebb követőivel. De ki is volt a szabadságharcosok vezére a fegyverletételkor? Egy Károlyi. És ki előtt tették le a fegyvert? Egy Pálffy előtt. Előbbi a fejelemhez hű, utóbbi a királyhoz hű, az ország legvagyonosabb, legrégibb arisztokrata családjának tagjai, akik mindketten halálukig büszke magyarnak tartották magukat. Azaz, nem állja meg a helyét azon állítás, hogy forradalom és szabadságharc idején a nemzet összefog.
Ahogyan nem volt ez igaz az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban sem. Az 1848-as forradalom és szabadságharc szerethető hősöket teremtett, akik hittek benne, hogy ki tudnak harcolni egy jobb világot. A szabadságharc idején az ország erején felül teljesített, újszerű és nagyszerű gondolatok születtek, de nem tarthattak ki a nyilvánvaló erőfölénnyel szemben.
A világosi fegyverletételnek olyan következménye lett, ami máig is hat. Ez a megtorlás. A hatalom felrúgta azt a több mint ötszáz éves hagyományt, hogy a győztes az új rendszerbe a vesztest is behozza. Hogy évszázadokon át élt Európában az a gyakorlat, hogy ne akard a legyőzötteket megalázni. Visszautalva a Rákóczi szabadságharcra, az abban résztvevők a fejedelem és közvetlen kísérete kivételével teljes amnesztiát kaptak. Ez a hagyomány szakadt meg 1849-ben és alkalmazzák abszurd módon a 20-21.században.
A szabadságharc bukása után csupán 18 év telt el a Kiegyezésig. Deák Ferencet a haza, a nemzet érdeke vezérelte akkor, amikor saját ügyünket összekötötte Európával és tette ezzel az elkövetkező évtizedeket a magyar történelem egyik legeredményesebb szakaszává.
Március 15-én a márciusi ifjak mellett történelmünk ezen kimagasló személyeire is, névtelen hőseire is emlékezünk, azokra, akiknek sok apró, de fontos tette nélkül hazánk ma nem lenne az, ami.
