A nagyon rossz idő, szakadó eső ellenére megtelt a kispesti Szabó Ervin könyvtár az immár hatodik alkalommal megrendezett Légibalesetek pilótaszemmel c. előadásra.
Háy György kapitány a szokásokhoz híven elmesélte, hogy az első baleseti kivizsgálás Ikarosz repülését követte, aki az előírásokat figyelmen kívül hagyva, túl közel repült a naphoz és lezuhant. Ez persze a törzsközönségnek már nem volt újdonság, de mindig vannak olyanok, akik először látogatnak el ilyen előadásra.
A baleseti kivizsgálások általános menetének ismertetése után jött az első eset: a Garuda Air 737-es gépének 2007.március 7-i balesete Yogyakartában.
A repülőgép jóval a siklópálya fölött közelítette meg a repülőteret, de a kapitány a leszállást erőltette. Abban a hiszemben volt, hogy a másodpilóta kiengedte a fékszárnyat, amit azonban nem tett meg, mert a gép sebessége és magassága még túl nagy volt. Ennek ellenére folytatták a leszállási manővert és úgy értek a pálya fölé, hogy sem a magasság, sem a sebesség, sem a repülőgép „konfigurációja” nem volt megfelelő. A gép átszakította a kerítést, átrohant egy árkon és egy rizsföldön állt meg. A tűzoltók a repülőtér kerítésétől nézték az esetet, mert a gépet megközelíteni az árok miatt nem tudták. Megpróbálták úgy oltani, hogy a tömlőket átvezették az árkon, de az időközben megérkező katasztrófa turisták azt összetaposták, így a gép a tűzoltók szeme láttára égett ki. Húszan életüket vesztették.
Két vitorlázó repülőgép esete következett: 2017. május 20-án halálos végű balesetet szenvedett a nyíregyházi repülőtéren egy vitorlázó Pirat típusú gépével, míg a Budaörsön 2010. április 11-én bekövetkezett zuhanást a pilóta szerencsésen túlélte. A kapitány rajzokkal mutatta be, hogy milyen módon, milyen időjárási feltételek megléte mellett tudnak a vitorlázó repülőgépek felszállni és repülni.
Banális hiba okozta az USAF C130-as Hercules repülőgépének katasztrófáját 2015-ben az afganisztáni Jalalabadban. A helyiek Amerika-ellenes magatartása miatt ezek a repülőgépek jellemzően éjszaka repültek és magát a gépet is lesötétítették úgy, hogy a hajózó személyzet éjjellátóval repült. Megérkezés után a kirakodás is sötétben zajlott, minden eshetőségre számítva a hajtóműveket nem állították le, a személyzet azért, hogy a rakodás során hátul a repülőgép nehogy sérüljön, a kormánnyal megemelte, és hogy a kormány fixen tartsák, egy éjjellátó szemüveg tokjával azt kitámasztották. A rakodás befejeztével, mivel továbbra is teljes sötétségben voltak, senki nem vette észre a tokot, elfelejtkeztek róla, elindultak és elemelkedés után 28 másodperccel a repülőgép lezuhant.
Szerencsésebben végződött a RAF A330 MRTT Angliából Afganisztánba tartó repülőgépének esete 2014-ben. A gép légiutántöltő gép volt, de csapatszállításra is használták. Az út során a másodpilóta kijött a kabinból, a kapitány egyedül maradt és fényképezni kezdett. Bejött egy légiutaskísérő, és a kapitány úgy gondolta, nem kell látnia, hogy ő fényképezget, ezért a gépet elrejtette slidestick mögött, de hogy biztosan ne látszódjon, még a székét is egy kicsit előre tolta. Ezzel együtt mozdult a kartámasz is, mozdult az eldugott fényképezőgép, mozdult a kormánykar, a gép orra lebillent és zuhanni kezdett. A be nem kötött utasok a mennyezetre repültek, közte a másodpilóta is, aki így próbált meg visszajutni a kabinba. Megpróbálta lekapcsolni a robotpilótát, holott azt már a komputer a lekapcsolta. A komputer avatkozott be a zuhanásba is, normál helyzetbe hozta a gépet. Nagyon sokan megsérültek, a törökországi Incirlik NATO bázison kényszerleszálltak. Az eset után a pilóták igyekeztek a hibájukat kisebbíteni, a kapitány a fényképezés tényét is tagadta, mindkettőjüket elbocsájtották.
És még egy katonai gép katasztrófája. Az amerikai National Air Cargo B747-es típusú repülőgépe 2013. április 29-én az afganisztáni Bagramban a felszállás után néhány másodperccel lezuhant. A repülőgép páncélautókat szállított, amik egyenként 12 és 18 tonnásak voltak. Az utolsó jármű a felszállás során elmozdult, ezzel a gép súlypontja megváltozott, de ezt még a kormányokkal korrigálni lehetett volna. Még azt is tudták volna kezelni, hogy az elmozdult autó kilyukasztotta a hátfalat és eltépett hidraulikus vezetékeket, de az már végzetesnek bizonyult, hogy elgörbítette a vezérsík állítót. A katasztrófáról a hangrögzítőkről szinte alig tudtak adatokat levenni, mivel azok hátul egy szekrényben vannak, amit a páncélozott jármű a hátragurulás során összetört. A páncélkocsi 24 hevederrel volt rögzítve, amik nem voltak azonos hosszúságúak, az elmozdulás során sorra szakadtak el. A Boeing gyár előírása szerint biztonságosan a gépben egy darab ilyen páncélozott járművet szállíthattak volna, 60 db hevederrel lekötve. Ezzel szemben öt járművet rakodtak be, az említett 24 darab hevederrel rögzítve. A légitársaságok a gyári előírásoktól eltérhetnek, de kizárólag felfelé, jelen esetben a légitársaság az előírást jelentősen lefelé módosította. A National Air Cargo csak a hadseregnek szállított, nem volt tisztázott, hogy ki felügyeli, a polgári vagy a katonai légügyi hatóság, így jobbára senki nem ellenőrizte őket. A vizsgálat számos súlyos szabálytalanságot tárt fel, a rossz kézikönyvektől a kiképzés elégtelenségéig.
Az utolsó két eset nem követelt emberéletet, érdekességük miatt kerültek be az előadásba. 2005. február 20-án Los Angelesből Londonba indult a British Airways B747 típusú repülőgépe. A felszállás után rögtön a gép egyik hajtóműve leállt, de a személyzet az otthoniakkal konzultálva úgy döntött, hogy folytatják az utat. Az amerikai szolgálatok nehezményezték a döntést, mondván, ismeretlen okból állt le egy hajtómű, és így kvázi bármikor bármi előfordulhat, amíg az országon keresztül haladnak. De a gép három hajtóművel szerencsésen átrepülte Amerikát, az óceánt, és leszálltak Manchesterben.
Szerencsésen végződött a Swiss A340 típusú gépének és egy ASW 20 QAK vitorlázó gépnek veszélyes megközelítése Zürich felett 2012. augusztus 11-én.
Gyorsan eltelt a másfél óra, lett volna még eset is, és van is, hiszen az élet mindig hoz újabb és újabb eseményeket. Az előadássorozat januárban folytatódik a kispesti Könyvtárban.
