Ahogy egy résztvevő írta, gondolatébresztő beszélgetés helyszíne volt a Párbeszéd Tere október 26-án este. A menekült kérdésről mondta el gondolatait és véleményét Sólyomfi A. Hanna civilbiztonsági szakértő és Gyömbér Béla jogász, biztonságpolitikai cikkíró.
Mindketten egyetértettek abban, hogy a menekültügy kérdését elsősorban szakmai szempontok szerint kellene értékelni, a problémára megoldást találni, mert a politika nagyon gyakran félreviszi a legjószándékúbb elgondolásokat is.
Mi is a migráció? Gyakran felejtkezünk meg róla, hogy nemcsak azok „migránsok”, akik másik országból érkeznek hozzánk, van belső migráció is. Így nevezzük azt, ha valaki például Miskolcról Sopronba költözik, vagy éppen Zalaegerszegről Nyíregyházára. Ebben az esetben is vannak kulturális különbségek, és ez hatványozottan jelentkezik a teljesen más kultúrkörből érkező népcsoportok esetében, akiknek ezen kívül még a vallásuk is más, más társadalmi felépítettségű országból jönnek. Ezeknek a népcsoportoknak a tömegével kerültünk szembe teljesen felkészületlenül és tájékozatlanul. Sólyomfi A. Hanna szerint, aki végzettségét tekintve pszichológus is, ösztönösen azt érezzük, hogy nem közénk valók, nem tudnak beilleszkedni. Úgy érzi, hogy amíg a saját nagyszámú cigány népességünkkel sem tudunk mit kezdene, nem feltétlenül kell felvállalnunk újabb megoldhatatlan problémát. Nem tudjuk, hogy kik jönnek, milyen célból, nincs az egyének beazonosítására biztonságos módszer.
Gyömbér Béla jogi oldalról közelítette meg a kérdést, hiszen az 1951. évi genfi egyezmény szabályozza a menekültekkel szembeni kötelezettségeket és elvárásokat. Ő számokat is tudott mondani: az elmúlt 8 hónapban 50 fő kapta meg a menekült státuszt, 500 fő az ennél némileg kevesebb jogot biztosító oltalmazott státuszt és 2500 esetben utasították el a kérést.
Szó esett a terrorizmus és a migráció összefüggéséről, a határon húzott kerítésről, amit a kormány hihetetlenül rosszul kommunikált, a dublini eljárásról és a letelepedési kötvényekről.
A jelenlévők nem mindenben értettek egyet a szakemberek véleményével, elsősorban a menekültekkel szembeni humanitárius eljárást hiányolták. Kritikával illették a kormányt a menekültek tömegével szembeni magatartásáért, illetve semmit nem tevéséért 2015-ben, a hatóságok felkészületlenségéért. Felvetették azt is, hogy már most gondolni kellene arra, hogy az éghajlatváltozás miatt 20-50 éven belül a vízhiány sújtotta térségekből valódi népvándorlás indul meg.
Megnyugtató megoldást nem találtunk a kicsivel több mint két órás beszélgetés végére sem, hiszen egyikünknek sincs a zsebében a bölcsek köve, de jó volt különböző, politikától mentes véleményeket meghallgatni erről a mindenkit érintő kérdésről. Sok olyan gondolat is elhangzott, amit eddig talán nem is vettünk figyelembe.
